Az allergiás megbetegedések az emberi statisztikákkal szinte párhuzamosan emelkedő tendenciát mutatnak a városi állatokon is. A sok ok közül kiemelendő talán a levegő korom- és szennyező anyagtartalma miatti állandó nyálkahártya izgalom és evvel együtt annak érzékenyítő hatása. A belélegzett porszemcsék és pollenek keltette allergiás tünetek (bőrgyulladás, orr, kötőhártya gyulladás, nehezített légzéssel járó aszthma) mellett egyre gyakoribb a táplálkozás során felvett fehérjékre kialakuló ún. tápallergia. Míg a légutakon át felvett allergiát kiváltó okok (allergén) vizsgálata bőrteszttel, vagy vérből készült teszttel viszonylag könnyedén elvégezhető, addig a táplálkozási allergia oka gyakorta csak hosszas és időrabló, ún: eliminációs diétával fedezhető fel. (Utóbbi időben tápallergiás állatok vérből készült tesztjei is egyre megbízhatóbbak, több labor is kínál Európában, az USÁ-ban és már Magyarországon is ilyen vizsgálatot) A megbízható, de időigényes eliminációs diéta lényege abban áll, hogy kiválasztunk egy fehérjeforrást, lehetőség szerint olyat, amivel valószínűleg még nem találkozhatott a kutya, pl.: ló, bárány, kacsa, kecske, muflon stb., kiegészítjük főzött rizzsel, növényi anyagokkal, egyéb, nem fehérjetermészetű természetes anyagokkal, és legalább 3 hétig ezt az összeállítást etetjük. Ennek eredménye az lesz, hogy megnyugszik a szervezet, megszűnnek az allergiás reakciók. Ekkor kiválasztunk egy olyan fehérjét, amit korábban sokat kapott a kutya, pl.: csirke, vagy sertés hús és mellétesszük a korábbi összeállításnak. Hamarosan megtudjuk, a pl.. a csirkehús-e a „bűnös” fehérje, vagy nem. Ha nem jön elő allergiás tünet, akkor annyit már tudunk, hogy a csirkehús nem oka az allergiának. Ha visszatérnek az tünetek, az is eredmény. Lajstromba vesszük, és újra a „megnyugtató” diétát etetjük. 3 hetente lehet egy-egy fehérjeforrást „kipróbálni” és így a válaszreakciókból a megfelelő következtetéseket levonni. A legtöbb esetben ez az eredmény csak sokszor három hét múlva ad végleges megoldást. Mindaddig kell „cserélgetni” a táplálékalkotó egyedüli fehérjeforrást, vagy kiegészíteni az eddig adottakkal, amíg a egy megfelelő listát kapunk a főbb fehérjékről. Ekkor e megtalált fehérjét minden táplálékából szisztematikusan kihagyva, innentől kezdve a betegség tünetmentes lesz.

Dr. Bánfi András állatorvos

Dr Bánfi András 2009-ben az év állatorvosa díjat nyerte el. Rendelőintézetünk egyik közkedvelt állatorvosa. Blogjában a Nálunk megforduló érdekes eseteket, betegségeket mutatja be, melyek hasznos információval szolgálhatnak megelőzésben vagy utókezelésben a tulajdonosoknak.